🕊🤍Túlsúly az életemben🤍🕊

 🕊🤍Sziasztok!🕊🤍

Most egy olyan témával jövök amivel szerintem elég sokan szenvedünk tőle, ez pedig a túlsúly !

Aki ismer engem az tudja hogy én már gyerekként is duci voltam!

Az oviban nem ,de ahogy bekerültem a suliba egyre jobban tapadtak rám a kg.

Nem azért mert mindent amit elém raktak megettem, nem erről van szó, sőt...! Sokáig az volt hogy nem is mertem enni sem a suliban mások előtt mert ki mit fog gondolni stb!(butaságok...)

Aztán mikor hazaértem persze majd ki esett a szemem ,annyira éhes voltam ,tehát ami otthon volt és megkívántam ,azt megettem!

Tehát nem csak az volt a gond hogy rosszul étkeztem ,hanem az is hogy rendszertelenül tehát este jól bepusziltam mindent!

Aztán persze ugye Nagyiék is mindig azt mondták :

"Gyerünk ,edd csak meg ,tessék megenni azt ami a tányérodba van ,mert különben nincs desszert!!"

És igen ,persze mindent megettem és volt desszert!! 😂

Aztán valahogy ez a rendszer így beállt nálam és évekig így volt!

Nem az a fajta lány voltam, aki mindent kiméregetett volna hogy mit eszik mennyit szabad, most szabad ezt vagy azt .....MINDENT SZABAD!

tehát rakodtak rám a kg....

Míg nem kaptam a visszajelzéseket,hogy hoppá neked már kezd nagy lenni a segged kislányom,nem kéne annyit enned,stb mondatok lavinája indult el....

Viszont akkor már annyira szerettem enni,hogy engem abszolut nem érdekelt hogy most van hasam vagy nincs,seggem van-e vagy nincs!

Mozogjál többet és formálódni fogsz!!!

Persze.....aki ismer az tudja hogy ha kimondták vagy meghallottam hogy TESI ÓRA nekem akkor végem volt!!

tehát mikor minden feladatban Te vagy a leggyengébb és a legutolsó nah ott elmegy a kedved egy életre!

Másrészt pedig később már utáltam együtt öltözni a többiekkel is tesi órán mert úristen hogy nézek ki stb megjegyzések.....

Persze az Általános Iskolai éveimre sem mondhatom azt hogy maga volt a mennyország!

Hisz én voltam az a lány akit szinte mindenki bántott!!!

És akkor mikor mindenhonnan ezt kapod sokáig hogy Te mennyire értéktelen ember is vagy,

SAJNOS EZT EL IS HISZED MAGADRÓL!!!

pedig SENKI SEM KÜLÖNB A MÁSIKNÁL!!

ÚGYANANNYIRA ÉRTÉKESEK VAGYUNK MINT BÁRKI MÁS!!!

Persze én annyira utáltam magam, utáltam a sulit, mindent(ezek miatt is ahogy bántak velem),hogy sokszor azt éreztem bár történne valami és soha nem ébrednék fel többé!!

Lényeg a lényeg hogy felsőben is olyan 70-80körül mozgott a súlyom!

Utáltam strandra menni, eleinte a szüleim elvittek de aztán látták mennyire rosszul érzem magam és abba maradtak a nyaralások is....

Mikor aztán elballagtam, úgy éreztem végre mindent hátrahagyok és minden megváltozik majd, új embereket ismerek majd meg és nem fognak porig alázni!

Hát a középsuli sem volt másképp max annyival hogyha nem volt egyáltalán kedvem suliba menni,mellé mentem!

Tehát lógtam!Sokat!

Persze mondhatnám hogy tehettem volna érte hogy jobb legyen de amikor minden lánc rajtad van, képtelen vagy tenni bármit is azért hogy Neked jobb legyen!

Ez velem is így volt !

Sok külső olyan hatás ért abban az időszakban hogy igen azért elég nehéz volt!

Persze mi tett boldoggá? 

Az mikor hazaértem jól bevacsoráztam és eldőltem mint a krumpliszsák ahogy mondani szokás!!

Szóval tehát sodródtam az árral vége lett a sulis éveimnek, úgy ahogy aztán elkezdtem dolgozni!!!

Egy pár évig csináltam is, kisebb leállásokkal !!

De akkorsem figyeltem oda hogy miket eszem vagy hogy lefogyjak....végülis mikor dolgoztam azért volt hogy lement pár kg de az vissza is jött!!

Szóval egyszer csak így év elején megismerkedtem a mostani párommal akivel már a 7.éve vagyunk együtt, kimondani is sok 😁😂

Akivel randiztam egyet és hirtelen terhes lettem...😂

De erről szerintem már írtam bejegyzést szóval hogy a 2 terhességem alatt is azért felhíztam 90kg magam...

Utána lement valamennyi de nem sok és 70-80között ingáztam!

Aztán hogy a gyerekek elkezdtek oviba járni ugye eleinte csak a Joci ment az Izával otthon voltam szóval nem volt az hogy én otthon majd edzéseket fogok csinálni mert bőven elfáradtam anélkül is!!!!

Szóval azokban az időkben sem érdekelt annyira hogy most én hány kg vagyok ,ha ruhát kellett venni csak akkor mentem ha muszáj volt és úgy hogy az se kell nem dehogyis ez se jó az se,

végül a párom vett Nekem ruhát mert utáltam venni ruhát !!!

Aztán jött az a dolog hogy a költözés....

Akkor ott kicsit megtörtem lelkileg és valamennyit visszaesett a súlyom de akkor sem sokat!

Nem törődtem azzal hogy velem mi van hanem azzal hogy mindent intézzek el amit Nekem el kell intéznem!!

Aztán mikor már Iza is ment oviba lett időm!!!

vagyishát ugye eleinte csak délig voltak , hazajáróssak voltak,

szóval a de.elment arra hogy mindent amit csak tudok intézzek el! 

kb.

szóval hogy mikor aztán jött a lehetőség hogy mehetek dolgozni, bent alvóssak lettek!!

Ott is volt hogy leadtam pár kg mert elég kemény fizikai munkát csináltunk de nem sokat akkorsem!

Aztán jött egy olyan helyzet hogy egy ideig nem volt munkám ,így megint délbe már el kellett hoznom a gyerekeket az oviból!

És már azon a szinten voltam hogy nem érzem jól magam a bőrömben ,utálom a tükröket és nincsenek normális ruháim amiket felvehetnék!

Valami oknál fogva elterveztem hogy jó, itt a vége ,kell egy étrend és szépen azt betartva és persze mindennap mozogva (itthoni tornával)majd megy lefelé!

Minden meg volt ! 

Meg volt az étrendem

Meg volt hogy de.fogok tornázni mikor a gyerekek oviban vannak!

Elszánt is voltam!

Akartam nagyonis!

Elkezdtem és mivel esténként a sikertörténeteket olvastam hogy neki 1 hét után ennyit meg annyit fogyott de jó meg minden stb...

Beleéltem magam hogyha más is fogyott akkor én is leadok valamennyit mondjuk a 2 hét alatt!!

2 hétig rendesen megcsináltam a tornákat!

Volt hogy beiktattam félórát du.is!

De mivel a párom tanácsait követve hogy nekem jobb legyen nem tartottam a diétát hanem mindent be helyettesítettem vagy elvettem!!

Volt hogy mivel nem ettem a mozgás sem ment és volt hogy rosszul is voltam utána!

2 hét után ráálltam a mérlegre és semmi nem történt!!!

Akkor én olyan pofára esést éreztem magam irányába hogy hogy lehetek ennyire béna kész nekem ez nem megy 

FELADTAM

Ha nekem az a 2-4kg nem megy le a 2 hét alatt akkor nekem ez nem jó nem vált be stb !

elraktam a szekrény tetejére és azt mondtam itt a vége kész befejeztem!!

Nagyon sokáig elengedtem ezt a dolgot!

Mert annyira bántott hogy nem sikerült!

Végül aztán mindezt megírtam a mentoromnak és próbált lelket önteni belém!!!💓

Ne adjam fel!!

De szegény azt nem tudhatta hogy ÉN MAGAMAT! OLYAN MÉLYSÉGBE LETASZíTOTTAM(ez nem csak én de párom hatása rám, hogy úgyse fog sikerülni stb...rengeteg dolog volt) HOGY NEMHOGY A BÉKA SEGGE ALATT SE VOLTAM DE HA A POKOL LÉTEZIK NAH ANNAK A PINCE ALJÁBAN EGY KIS LUKBA BEZÁRVA!!!!

Szóval hiába akart nekem segíteni hiszen annyira mélyen voltam hogy el se ért amennyire ő azt szerette volna hogy elérjen és segíthessen!!!

Szóval nem is gondoltam rá éltem a kis életem, vagyis hagytam hogy forogjon tovább a mókuskerék akkoris ha belül rettenetesen éreztem magam!!!

Aztán egy idő után újra jött megint egy gondolat mire valamennyire ugye feljebb másztam a gödörből hogy miért ne próbálhatnám meg mégegyszer!!!!???

Nah és itt tartok most de ez majd egy másik bejegyzésben fogom folytatni!! :)

Legyen szép napotok! 

Sziasztok!