Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: április, 2016

A kutyámról

Sziasztok! Ma van 5 éve hogy hozzánk került Beni a kiskutyám.8 hetesen vásároltuk meg és egy kosárban hoztuk haza de szinte elveszett benne..:) Annyira picike volt hogy szinte féltünk felvenni őt..:) Bent van a lakásban de van külön neki rész ahol alszik bár van mikor feljön az ágyra is...:D Kicsi kora óta olyan mintha a gyerekünk lenne és hát el lett kényeztetve...:D Sokan úgy gondolják hogy a pekingi palotapincsi nem egy aranyos kutya de szerintem ő a legszebb..:) Nagyon szeretem és bármi rosszat is hallok, azonnal rászólók az illetőre és nem hagyom hogy bárki rosszat mondjon róla.Védem mint valami Anyatigris..:) Itthon Anyummal lakom jelenleg és itt van a Beni is...A párom nem szereti valamiért úgy érzi nincs rendes kutya formája... Nem érti igazából miért kötődöm hozzá ennyire és miért nehéz csak úgy megválni Tőle is és itt hagyni mindent...mindenkit akit szeretek...Sosem laktam külön és elég nagy dolog számomra elköltözni... és nem arról van szó hogy nem akarok

Kismamaruhák

  Sziasztok! Rengeteg képet találtam amik jók lehetnek majd rám és tetszik is de csak nézelődtem hogy kb. miket is kellene vennem amiben jól érezném magamat...Persze sok függ majd az anyagnak a minőségétől hogy bírja majd a bőröm...  

Aktuális hírek..

  Sziasztok! Kicsit eltűntem valahogy úgy alakultak a dolgok hogy sodródtam az árral és mire észbe kaptam annyi minden történt hogy egy hónap egy szempillantás alatt eltűnt!..:D Hol is kezdjem...:) Az én történetem úgy kezdődik hogy miután az utolsó bejegyzést megírtam ,rá pár napra valami váratlan dolog történt,amire sosem gondoltam volna hogy megtörténhet velem... Kiderült hogy babám lesz..Ami hideg zuhanyként ért..Sokkolt a gondolata is hogy terhes lehetek... A hír nem hogy lebénított de mint egy hatalmas ütés Rocky Balboa-tól teljesen padlóra tett.. Fogalmam sem volt hogy mit tehetnék vagy mi lenne a helyes döntés...Megrémülve és rettegve minden perctől és az Anyaságtól ,leakartam mondani erről a csodáról..Mert nem boldogsággal töltött el hanem félelmekkel...Minden lélegzet valahogy sokkal nehezebb volt.. Szinte az utolsó lépések voltak azok amiket nem tudtam megtenni. Így úgy döntöttem ,megtartom a babát...Ez volt kb. márc.20. A párom az elejétől fogva m